mi az a szuperblokk?

Szuperblokk alatt egy sűrűn lakott lakónegyedet értünk, melyeknek utcáit az átmenő autóforgalom elől “elzárták”, és csupán célforgalom számára biztosítanak reális opciót. Továbbra is behajthatnak tehát a taxik, áruszállítók, kukásautók, de még az ott lakók és látogatóba érkezők is – a cél annak a forgalomnak a megszüntetése, aki csak áthaladásra használja a lakóházak közti utcákat, miközben az úticélja nem itt van.

A szuperblokkok peremei tömegközlekedési eszközökkel könnyen elérhetők, a szuperblokkon belül pedig előnyben részesülnek a környezetbarát közlekedési módok, így a gyaloglás és a kerékpározás. 

hogy néz ki ez a valóságban?

Ahogy az a fenti ábrán is látható, a szuperblokkon belül az utcák forgalmi irányai úgy lettek kialakítva, hogy a blokkon belüli áthajtás ne legyen lehetséges – be lehet hajtani, de kihajtani is csak ugyanebbe az irányba lehetséges. Ha a szuperblokkon belül (zöld terület) van autóval dolgunk, behajthatunk a legközelebbi peremutcáról (feketével jelölve), de kifelé is csak ugyanerre a peremutcára tudunk kimenni, másikra nem. Ennek köszönhetően úgy szűnik meg az átmenő forgalom az adott területen, hogy továbbra sem lehetetlenül el az autós közlekedés.

Az elért

eredmény

A barcelonai szuperblokkon belül 40%-kal csökkent az autóforgalom, 30%-kal növekedett a kerékpáros. Az átalakuló forgalmi arányoknak köszönhetően 42%-kal csökkent a nitrogén oxidok kibocsátása, 38%-kal pedig a szálló por mennyisége.

40%

Ennyivel csökkent az autóforgalom

47%

Ennyivel csökkent a zajterhelés

0%

Az üzletek bevételei nem csökkentek

Hol találhatunk ilyen szuperblokkokat?

A legismertebb szuperblokkokat Barcelonában találjuk – a superilla néven létrejött blokkok 1993 óta teszik élhetőbbé Katalónia fővárosát. Az itt létrejött első szuperblokkok sikerét követően több másikat is készítettek a városban, és a mai napig tervben van a további blokkok kialakítása.

Több más városban is készültek ilyen forgalomcsillapított területek, így például a belga Gent városában, az új-zélandi Aucklandben – de Budapesten, az V. kerületben is találhatunk hasonló forgalomcsillapított területet az Egyetem térnél.

Ezek a városok példák jól bemutatják azt, hogy a szuperblokkok hatékonyan és rugalmasan beilleszthetők minden város működésébe, legyen szó akár kis lakosságszámú, angolszász városszerkezettel rendelkező városról, akár európai fővárosokról, milliós metropoliszokról.

A projektek pozitív hozadékai – így a tisztább, élhetőbb környék, a szuperblokkokban megnövekedő vásárlói kedv – nyomán több szuperblokk jelenleg is tervezés alatt van, például Berlinben, Bécsben és Budapesten is.

 

A szuperblokk az autósoknak is jó

Sokan félnek attól, hogy az itt bemutatott elképzelés egy radikális autósüldözés, amiben könyörtelenül gyaloglásra kényszerítenénk minden városlakót – de ez egész egyszerűen nem igaz. A szuperblokk elképzelései az autóval közlekedő lakosoknak is előnyt jelentenek. A mostani várostervezésben ugyanis kiemelt szerepet kap az átmenő forgalom, az utcai parkolás minden autós számára, így a lakosoknak is órákig kell keringeniük a saját házuk előtt, mire végre parkolót találnak, és órákat ülnek a dugóban is, mivel a szűk utcák egyszerűen nem bírják el a külső kerületekből és az agglomerációból érkező átmenő forgalmat.

A koncepció ezeket az elemeket is szabályozza, így a belvárosi környezetben lévő autósok számára is könnyebb és biztonságosabb közlekedést biztosít.

Gyakori kérdések

Be fog tudni hajtani a taxis, az áruszállító, a mozgássérült autóval a szuperblokk területére?

Igen, a szuperblokk nem jelenti feltétlenül a gépjárműforgalom teljes kitiltását. A cél az, hogy az átmenő forgalom kiszorításra kerüljön, a célforgalom – például futárok, taxik, áruszállítók vagy gázszerelők – számára továbbra is adott lesz a lehetőség a behajtásra.

Hol fognak tudni parkolni a lakosok?

Az újlipótvárosi szuperblokk koncepciójában alapvetően elsősorban a forgalom elterelése a hangsúlyos szempont, így az utcai parkolóhelyek megszüntetésével vagy radikális csökkentésével nem számolunk.

A megszűnő parkolóhelyek jellemzően a csomópontokban, útkeresztezősédekben lévők lennének – ezeket például kizárólagos lakossági parkolóhelyek kijelölésével lehet majd pótolni.

Hogyan érinti egy ilyen projekt a helyi üzletek, vendéglátóhelyek forgalmát?

Az egyik leggyakoribb félelem a helyi vállalkozóktól érkezik, akik attól tartanak, hogy az autós forgalom csökkenésével a boltjuk forgalma is csökkenni fog.

A tapasztalatok azonban ennek pont az ellenkezőjét mutatják: az autós forgalom csökkenése mellett növekszik a gyalogos és kerékpáros forgalom, ezeken a helyeken pedig növekszik a boltok, éttermek vendégeinek száma.

A magyarázat egyszerű: aki autóval, 40-50 km/h sebességgel halad át a szűk városrészeken, az nem fog megállni kirakatokat nézegetni. Adott céllal érkezett autóval, nem nézelődik és vásárolgat. Gyalog azonban kinyílik és lelassul a világ, van ideje az embernek új helyekre beugrani, kipróbálni a közeli boltokat.

Jó példa erre a Váci utca: 1964-ig ez is egy hagyományos, autóforgalommal teli utca volt. Azóta több szakaszban sétálóutca lett belőle, ez azonban mégse vitte csődbe a helyi üzleteket, sőt, az ország első számú bevásárlóutcája lett.

További kérdések van? Írd meg nekünk, és válaszolunk!

11 + 1 =